A békéscsabai nyomdászat kezdete
Békéscsaba városának nyomdász történetéről és azokról az emberekről ír a Behir.hu, akik hozzájárultak a mesterség fejlődéséhez.
A cikk említi, hogy 1873-ban Békéscsaba a vármegye legnépesebb települése volt, ám mégis hiányoztak az újságok, könyvek és nyomdák. Ebben az időben Dobay János, egy gyulai nyomdatulajdonos, úgy gondolta, hogy jó lehetőség rejlik egy fióknyomda megnyitásában Csabán. Dr. Báttaszéki Lajos, aki Nagyváradról érkezett, hozta magával a Békésmegyei Közlönyt, amelyet Dobay nyomdájában nyomtattak. Dobay nyomtatta továbbá a városháza avatóbeszédét is egy kisméretű füzetben (szlovák és magyar nyelven).
Az új nyomda megjelenésével Békéscsabán megindult a nyomdászat, és Gutenberg nyomdászatának korszakalkotó találmánya új iparágat hozott létre. 1879 őszén Takács Árpád is elindította saját nyomdáját.
Majd Povázsay Sándor és testvére László indítottak nyomdát, ahol először kisebb munkákat vállaltak, majd füzeteket és kiadványokat nyomtattak. Később pedig könyvnyomtatással is foglalkozni kezdtek, és szlovák betűkészletet is vásároltak. A cikk említi továbbá Szihelszky Józsefet, aki Takács Árpád nyomdáját vette át és megalapította a Corvina nyomdát. A Corvina nyomda Grúber Dezső irányítása alatt folytatta a munkát, és felelős kiadója volt a Békésmegyei Közlönynek és A Sport című újságnak. A Corvina nyomda egészen az államosításig működött.
A visszaemlékező írás továbbá említést tesz Lepage Lajosról és a Gesmey nyomdáról, de ezt már külön történetként kezeli, ami a csabai nyomdászat históriájának dicső fejezetének folytatása.
BEHIR/Print&Packtech
- Hirdetés -
