Örök vegyi anyagok a kihalás útján
A lírai cím egy sokkal prózaibb témát takar: per- és polifluorozott vegyületek (PFAS és PFOS), fluortartalmú csomagolószerek környezet- és élelmiszerbiztonsági összefüggései címmel tartott előadást dr. Szigeti Tamás a Bálint Analitika stratégiai igazgatója a CS+P Konferencián. Nem újkeletű a téma, de tekintettel arra, hogy ezek az anyagok nem véletlen kapták az örök vegyi anyag becenevet, kiemelten fontos a velük kapcsolatos ismeretek bővítése, a meglévő tudásunk felszínen tartása. Már csak azért is, mert így érthetőbb, miért akarja betiltani az unió a használatukat.
Dr. Szigeti Tamás környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szempontok szerint mutatta be a fluor tartalmú vegyületek jelentőségét. Ha csak arra gondolunk, hogy a fluorra szüksége van a fogainknak, akkor egy jámbor vegyület képe jelenik meg előttünk, pedig a fluor minden csak nem jámbor halogén elem. A fluor tehát jelen van a környezetünkben, mint elem, de kifejezetten reaktív tulajdonsága miatt csak vegyületeiben fordul elő. A környezetünkben található szerves fluorvegyületek (fluortartalmú alkil molekulák) kifejezetten antropogén szennyezést jelentenek, amelyek főként a műanyagipar által kibocsátott hulladékokból származnak. Ezek a vegyületek az élelmiszerlánc egyes termékeiből is kimutathatók.
A PFAS anyagok (per- és polifluorozott alkil vegyületek – per- and polyfuor-alkyl substances) egy több mint tízezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyeket széles körben használunk a mindennapi életben, például edénybevonatokban, vízálló textíliákban, ipari eszközökben, bútorokban, illetve kozmetikumokhoz, ételcsomagolásokhoz adják vízlepergető, tapadásmentes tulajdonságuk miatt, és nem utolsósorban gyakori összetevői voltak a tűzoltó haboknak, poroknak.
A fluortartalmú alkil vegyületekből előállított polimerek (műanyagok) ipari és háztartási felhasználhatósága kezdetben rendkívül ígéretesnek és veszélytelennek tűnt, ahogyan azt fentebb is említettük, azok hőálló, felületaktív, víztaszító és kémiai ellenállósága miatt. Az idő múlásával azonban kiderült, hogy ezek a vegyületek sem ártalmatlanok, sőt bomlástermékeik és a gyártásból származó hulladékaik komoly veszélyt jelenthetnek a környezetre, s benne a melegvérű szervezetekre.
Ez a témája Todd Haynes 2019-ben bemutatott „Sötét vizeken – Dark Waters” című filmjének, amely a DuPont cég tevékenységéből származó, végzetes kimenetelű környezetszennyezésről, és a céggel szemben lefolytatott bírósági per sikeréről szól.
A fluortartalmú alkil vegyületek környezetben és az élelmi láncban való megjelenésének az az oka, hogy ezek a vegyületek szén-fluor kötésüknek köszönhetően rendkívül tartósak, és idővel a környezeti elemek, a szél, a víz, segítségével a világ legtávolabbi pontjára is eljutnak, feldúsulnak a környezetben és az emberi szervezetben. Mára az ivóvizekben és az esővízben is kimutathatók, egyes kutatók véleménye szerint az emberi szervezetbe akár bőrön keresztül is bekerülnek és felhalmozódnak.
Az új EU csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) a PFAS-vegyületek használatát az élelmiszer-csomagolásban szigorúan korlátozza, a tagállamoknak fokozniuk kell a kockázatos anyagok azonosítását, nyomon követését és – ahol lehetséges – foganatosítani kell teljes tiltását. Ehhez szabványosított digitális nyilvántartások és új analitikai eszközök bevezetését javasolják, amelyek lehetővé teszik az e vegyületek és akár a mikroműanyagok kimutatását és kellő pontosságú mérését is. A PPWR így egyszerre jelent jogszabályi szigorítást és szemléletváltást.
Egészen 2005-ig teljesen elfogadott nézet volt, hogy ezek az anyagok környezetbarátak, semmilyen veszélyt nem jelentenek az élővilágra. Majd három szakember (Dr. Kyle Steenland, környezet- és munkaegészségügyi szakértő, Dr. Tony Faltcher, egészségtan szakértő, Prof. Dr. David Savitz, köegészségügyi, szülészeti és nőgyógyászati szakértő) közzétett egy tanulmányt, ami rávilágított, hogy ezek a vegyületek bizony bomlékonyak. Nem oly mértékben, mint a „hagyományos” műanyagok, de mindenképpen bomlékonyak és ezek a bomlástermékek, metabolitok és oligomerek káros hatással lehetnek az ember egészségére. Gyakorlatilag a teljes szervezetben képesek elváltozásokat okozni.
Ezeknek a vegyületeknek felhasználási területei közt ott vannak a csomagolóanyagok is, nem véletlen, hiszen nagyon jó tulajdonságokat adnak hozzá a csomagoláshoz: hőállóság, vízállóság, zsírállóság. Egy tanulmányban közölt adatok szerint 407 csomagolási terméket vizsgáltak, ezek közül 134, tehát egy harmaduk tartalmazott fluor-vegyületet. Ezekbe termékekbe természetesen szándékosan adtak hozzá PFAS-komponenseket a kívánt tulajdonságok elérése érdekében. A csomagolóanyagokkal érintkező élelmiszerekbe azonban már „baleset-szerűen” kerültek át (migráltak) a fluortartalmú vegyületek a csomagolóanyagok és az élelmiszerek érintkezési felületén keresztül zajló kioldódással.
A PFAS-ok szintetikus fluortartalmú polimerek mintegy tizenötezer vegyületből álló csoportja, ami a világban igen széleskörűen vizsgált káros anyagok. A szakirodalomban számos tudományos kutatási eredmény áll rendelkezésre ezekről a vegyületekről. A hatóságok, élelmiszer- és környezetbiztonsággal foglalkozó szakemberek az Európai Unióban és világszerte próbálnak küzdeni a fluor tartalmú vegyületek széleskörű használata ellen. Az Európai Unió és Kína 2009 óta szigorúan szabályozza és korlátozza ezeknek a vegyszereknek az előállítását és alkalmazását. Az Egyesült Államok és Malajzia a vegyipari lobbi nyomására nem támogatta a nemzetközi szabályozásokat.
