Nyomdaipari helyzetjelentés
Idén ünnepli 175. születésnapját a Heidelberg Druckmaschinen, ebből az alkalomból tartott előadást Jakubász Péter, a Heidelberg Magyarország Kft. ügyvezetője a debreceni Nyomdász Vándorgyűlésen. Az előadás első része – nemcsak történészek számára – rendkívül figyelemfelkeltő volt: a hallgatóság izgalmas részleteket ismerhetett meg a vállalat hosszú múltjából.
Ugyanakkor a prezentáció második fele, amely a Heidelberg jelenlegi adataira és a nyomdaipar aktuális trendjeire fókuszált, biztos, hogy jó ideig téma marad a résztvevők körében, hiszen a bemutatott grafikonok egyértelműen rávilágítanak a nyomdaipar jelenlegi helyzetére.
A decemberi lapszámban részletes helyzetelemzésre teszünk kísérletet, valamint addigra a GKI (Gazdasági Kutató Intézet) átfogó iparági elemzése is elkészül, most azonban néhány felszínesebb ábrával egészítjük ki a grafikonok sorát.
A Heidelberg a nyomdagépek piacvezetője, a magyar nyomdaipar körülbelül 80%-a használ heidelbergi gépeket. Ezeknek a gépeknek szintén nagyjából 80%-a csatlakozik a cég központi szerveréhez, így a teljesítményadatok szinte naprakészen követhetők. Korábban, a Gödön megrendezett Tavaszi Menedzser Konferencián már elhangzott, hogy az ebből származó adatok alapján 2%-os visszaesés várható az ágazatban. Most, a Debrecenben bemutatott grafikonok és konkrét számok segítségével abszolút jól látható ez a trend, ami világos képet ad a magyar nyomdaipar jelenlegi állapotáról.
A grafikonon jól látszik, hogy a Magyarországon bekötött heidelbergi gépek – jelen esetben 91 nyomdagép, legyen szó csomagolásról, akcidens vagy más termékről – átlagosan havi 100 millió nyomtatott ívet produkálnak. Ez magában foglalja az elő- és hátoldali nyomtatást, valamint az egyoldalas íveket is: minden nyomtatott oldal egy nyomatnak számít.
A diagramon kiemelkedő hónapok és gyengébb teljesítmények is jól követhetők az elmúlt 12 hónap adatai alapján. Az adatokat a magyar piac egészére reprezentatívnak tekinthetjük.
Összességében az elmúlt egy évben több mint 1,2 milliárd ív haladt át a heidelbergi nyomdagépeken Magyarországon.
A grafikonon jól látszik, mi történt az elmúlt 24 hónap során, így egy kicsit szélesebb időtávot is áttekinthetünk. Látható, hogy a két egymást követő 12 hónapos periódus nyomtatott ív mennyisége alig tér el egymástól, mindössze körülbelül 2%-os visszaesést mutatnak az adatok. Papírosok a saját tonnában mért adataik alapján gyakran nagyobb visszaesést tapasztalnak, ám a Heidelberg mérési rendszerében a teljesítményt kizárólag ívszámban követik.
Még egy érdekes grafikont mutatott Jakubász Péter a Vándorgyűlésen: Magyarországról, Ausztriából és Csehországból származó átlag beigazított ív, átlag beigazítási idő, nyomtatott ív és beigazítás/gép számadatokkal.
A látottak alapján nincsenek jelentős eltérések a régió nyomdaipari teljesítményében, ugyanakkor érdemes kiemelten figyelni a hatékonysági mutatóra, az OEE-re (Overall Equipment Effectiveness, teljes berendezés hatékonysága), amely a gépek, gyártósorok és folyamatok hatékonyságát méri a gyártásban. Az OEE három összetevőből áll: a minőségi mutatóból, a rendelkezésre állási mutatóból és a teljesítménymutatóból; ezek szorzata adja a végső értéket. Az OEE akkor 100%, ha egy gép a rendelkezésre álló 365×24 órán keresztül megállás nélkül, kizárólag jó terméket termel. Ausztriában az OEE értéke 4%-kal magasabb, vagyis kevesebb ív kerül selejtbe, így hatékonyabbnak számítanak.
Kiemelkedő különbség, hogy Csehországban az átlagos, egy gépre jutó beigazítási mennyiség évi 4700 munkaóra/gép, ami több mint ezer órával magasabb, mint a magyarországi Heidelbergek esetében. Bár a cseh gépek több munkát végeznek, a hatékonyságuk (OEE) nagyjából megegyezik a magyarországi gépekével.
Idáig tartott a Heidelberg gépekből származó adatok bemutatása. Ehhez kiegészítésként most néhány saját grafikont is közlünk, amelyek 28 magyar nyomda pénzügyi beszámolói alapján készültek. Ezek a vállalatok mind meghaladták az egymilliárd forintos nettó árbevételt. A grafikonok a 2018-as, 2023-as és 2024-es nettó árbevételt, üzemi eredményt és statisztikai létszámadatokat mutatják be – cégnév nélkül, de az adatsorok egymáshoz rendelve. Az Elanders nem szerepel a listában.
Nem könnyű feladat átfogó gazdasági elemzést készíteni az ágazatról, hiszen számos módszertani kihívás merül fel már az elején. Például: miként válasszuk ki a vizsgált cégeket úgy, hogy az összehasonlítások valóban relevánsak legyenek, és az eredményekből ágazati szintű következtetéseket is le lehessen vonni? Ráadásul nem áll rendelkezésre olyan hiteles, nyilvánosan elérhető adatbázis, amely pontosan megmutatná, egy-egy szereplő tevékenységének mekkora része esik az akcidens, a csomagolóanyag-gyártás vagy egyéb területére.
A most következő grafikonokat ezért érdemes úgy szemlélni, mint egy degusztációs menüt: betekintést adnak, ízelítőt kínálnak, de még nem a teljes képet mutatják. A „hétfogásos vacsorát” – azaz a részletes, kibővített elemzést – a decemberi lapszámban tálaljuk majd.
A fenti grafikon 26 nyomda nettó árbevételének alakulását mutatja be három időmetszetben: 2018-ban, 2023-ban és 2024-ben. Az egymás mellett elhelyezett, eltérő színű oszlopok jól érzékeltetik az egyes cégek teljesítményének változását. Az adatokból látható, hogy a 2018-as bázisévhez képest a vállalatok szinte kivétel nélkül növekedést könyvelhettek el 2023-ra, és többségében 2024-re is. Egy cég van, ami 2024-ben kikerült a piacról. A legnagyobb árbevételű nyomda nem szerepel a grafikonon, kiugróan magas az árbevétele a többiekhez képest.
Az üzemi eredmények sokkal változatosabb képet mutatnak:
A statisztikai létszám sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutat:
A grafikon 26 cég statisztikai létszámadatait mutatja be három időpontban: 2018-ban, 2023-ban és 2024-ben. Egy vállalathoz három, egymás mellett elhelyezett, eltérő színű oszlop tartozik, amelyek rendre a három vizsgált év adatait ábrázolják.
A magyar nyomdaipar pontos, adatokkal alátámasztott feltérképezése szinte lehetetlen feladat, mert nincs egységes, részletes adatszolgáltatás. Ezért is hasznos, hogy beszállítói adatok is rendelkezésre állnak az ágazat jelentős részéről. Érzésre persze mindenki tudja, látja a saját cége adatain, hogy merre visznek a piaci trendek, de időnként hasznos lenne ekzakt módon, a teljes iparágra kiterjedő adatokat vizsgálni. Nem cégekre lebontva, nevesítve, sokkal inkább termékoldalról, technológiai oldalról közelítve. Erre teszünk kísérletet decemberi lapszámunkban.
