Korszakváltás előtt a csomagolóipar

A 21. század nagy kihívása az, hogyan lehet a fogyasztásvezérelt világgazdaságot fenntartható módon úgy mű­ködtetni, hogy közben a Föld népessége intenzíven gyarapodik, a fogyasztás növekedik és folyamatosan változ­nak a csomagolásra is kihatással bíró társadalmi és szociális folyamatok.

A korszakváltás szóhasználat ezúttal csak a csoma­golások környezetvédelmi indíttatású szabályozására utal, amely persze csomagolástechnológiai változáso­kat is felszínre hoz.

2018-2019-ben a csomagolásokat érintő európai szin­tű környezetvédelmi szabályozások egész sora került módosításra, illetve készültek új irányelvek és rende­letek.

A legfontosabbak:

• hulladék keretirányelv,
• lerakóról szóló irányelv,
• csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelv,
• egyszer használatos műanyag termékek használatát visszaszorítását célzó („SUP”) irányelv.

Az uniós irányelvek némi nemzeti kreativitással kiegé­szítve a tagállam jogrendjébe az ország jogalkotóinak döntése szerinti formában (törvény, kormány-, vagy miniszteri rendelet) kerül bevezetésre. Erre jó példa a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv, amelynek tartalma Magyarországon több jogszabályban elosztva, így a hulladék törvényben, a környezetvédelmi, a környezetvédelmi termékdíj tör­vényben, valamint a csomagolási hulladékról szóló kor­mányrendeletben és egy miniszteri rendeletben jelenik meg. Az uniós rendeletek ezzel szemben a kihirdetést követően közvetlenül alkalmazandók, tagállami módo­sítások nélkül, ez az áruk szabad mozgása szempont­jából lényeges szempont, azért, hogy piaci akadályok a tagállamok eltérő rendelkezései miatt ne keletkez­hessenek. Erre a fajta szabályozásra az élelmiszerrel közvetlenül érintkező anyagok rendelete lehet példa.

Az európai jogszabályok a megelőzésre, illetve a csoma­golási hulladékok minél hosszabb ideig körforgásban tartásra, azaz az újrahasználatra, vagy az alapanyag­kénti újrahasznosításra koncentrálnak, a hozott intéz­kedések e területeken kitűzött célok elérését szolgálják.

Ezen európai szintű jogszabályok tették tehát szüksé­gessé Magyarországon is a meglévő direktívák felül­vizsgálatát és módosítását, illetve újak kidolgozását.

A hazai hulladékgazdálkodás teljes körű átalakítása is megkezdődött, kisebb részben az uniós szabályozások változásai, nagyobb részben az eddigi, állami részvétel mellett végzett hulladékgazdálkodás eredménytelen­sége és veszteségessége miatt.

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK

Az európai jogszabályok magyar jogrendbe való átül­tetése már megtörtént, azonban az alkalmazás módját részleteiben szabályozó végrehajtási rendeletek idén fognak megjelenni.

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KONCESSZIÓS RENDSZERE

2022. nyár végén került aláírásra a Magyar Állam és MOL Nyrt. részvételével az a koncessziós szerződés, amely 35 éves időtartamra biztosít jogokat a MOL részére a hazai hulladékgazdálkodás közfeladatának ellátására.

A MOL jellemzően alvállalkozók bevonásával teljesíti közfeladatait.

A hulladékgazdálkodási közfeladat két fő részre osztható:

• közszolgáltatási résztevékenység (jellemzően tele­pülési hulladék) és
• intézményi résztevékenység (jellemzően ipari ter­melésből származó hulladék egy része).

E két fő feladat mellett kell a koncesszornak még ki­építeni és működtetni a kiterjesztett gyártói felelősségi (későbbiekben EPR) és a kötelező visszaváltási (későb­biekben: VVR) rendszert is.

Mind az EPR rendszer, mind a VVR rendszer összefüg­gésben van a környezetvédelmi termékdíjas szabályo­zással (későbbiekben: Ktdt).

A következőkben e rendelkezések közötti összefüggé­seket taglaljuk.

I. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY

A Ktdt és az EPR rendszer csak részben azonos termék­körre vonatkozó, egymás mellett, párhuzamos alkal­mazandó szabályozások!

A Ktdt tárgyi hatálya továbbra is a csomagolószer, míg az EPR rendszerben a kötelezett a csomagolás.

A Ktdt. – bár szükségtelen kellene legyen az EPR rend­szer bevezetésével – megmarad és a jogalkotó ke­resletszabályozó funkciót rendel hozzá. A termékdíj útján kívánja a környezet szempontjából problémás anyagok/termékek használatát visszaszorítani (e cél elérésének jelenlegi jó példája a műanyag hordtasa­kok 1900 Ft/kg díjtétellel való terhelése).

A Ktdt. díjfizetésre vonatkozó része 2023. július 1-jével lép hatályba.

2023. július elsejétől a Ktdt. és az EPR közötti párhuzamosság úgy fog jelentkezni, hogy kétféle bevallást kell készíteni és kétfelé kell díjfizetést is teljesíteni.

A Ktdt. módosítás tervezete szerint a fizetendő ter­mékdíjat egy képlet segítségével kell kiszámolni:

T= (AT-F) ahol:

• T: a két tizedes pontossággal kiszámított és a kerekítés általános szabályai szerint forintra kerekített termékdíjtétel (Ft/kg) azzal, hogyha (AT-F) eredménye negatív összeg, a T értéke nulla;
• AT: a meghatározott, anyagáramra vonatkozó általános termékdíjtétel (Ft/kg) – a jelenlegi tervek szerint maradnak a hatályos csomagolószer-díjtételek;
• F: az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (Ft/kg) kell figyelembe venni; Azon termék- és anyagáramok esetén, amelyekre a Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megállapításra, az F értéke 0.

A Ktdt. módosításában a csomagolószerekre az alábbi (változatlan) díjtételek szereplenek:

Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag (a műanyag hordtasak kivételével)	57
Műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak kivételével	1900
Biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak	500
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	57
Társított rétegzett italkarton	19
Fém	19
Papír	19
Fa, természetes alapú anyag	19
Üveg	19
Egyéb	57

A termékdíjat a NAV részére kell megfizetni.

II. A KITERJESZTETT GYÁRTÓI FELELŐSSÉG KORMÁNYRENDELETE

Az EPR rendszer tárgyi hatálya a csomagolás, az alanyi hatálya pedig a termékét csomagoló, töltő vállalat.

Az EPR rendelet tervezete szerint 8 számjegyű, a Ktdt. CSK kódjától részben eltérő ún. KF kódrendszert kell alkalmazni a készítendő bevallások készítése során.

A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

1. és 2. karakter / Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód pl: Csomagolás: 11
3. és 4. karakter / Anyagáram kód pl: hullámpapírlemez doboz: 20
5. és 6. karakter / Csoport kód pl: nem újrahasználható hpl doboz: 20
7. karakter / Kötelezettséget jelölő kód pl: kollektív teljesítés: 1
8. karakter / Származáskód pl: belföldi előállítású termék, önállóan forgalomba hozott: 1

A KF kódot, a CSK kódhoz hasonlóan csomagolási ös­szetevőnként (pl. üvegpalack, címke, záróelem, hul­lámpapírlemez doboz, stb) kell meghatározni.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a hulladékgazdál­kodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ja­vaslata alapján. A díjtételek jelenleg még nem ismertek.

Ami a végleges jogszabályok megjelenése előtt már megítélhető: alapestben, amikor a Ktdt. és az EPR rendszer alanya – a kötelezett vállalat – nem azonos (lásd 1. ábra), akkor a kötelezettségek eltérő szervezet­nél, eltérő időben keletkeznek. A csomagolást végző szempontjából a termékdíjat előbb meg kell finanszí­rozni (a csomagolószer-gyártó számlája alapján), majd egy későbbi időpontban a csomagoltan forgalomba hozott termék EPR díját is meg kell fizetni.

Amennyiben azonban a csomagolást előállító vállalat a Ktdt. értemében átvállalási szerződéssel rendelkezik valamennyi csomagolószerére (esetleg termékdíjrak­tárat üzemeltet), vagy közvetlenül importál külföldről csomagolószert, úgy a Ktdt. és az EPR szerinti kötele­zettség is nála van, így egy adatbázisból képes (a kétfé­le kódolás mellett) a bevallást elkészíteni és a befizeté­seket is teljesíteni.

III. KÖTELEZŐ VISSZAVÁLTÁSI RENDSZER TERVEZETE

A következőkben a tervezetet csak folyamatleírás szem­pontból mutatjuk, be nem térünk ki egyéb lényeges elemekre (pl. kötelezettség keletkezése, forgalmazó és koncessziós társaság kötelezettségei, regisztráció stb).

FOGALMAK

A kötelezően visszaváltási díjas termék:

• a tejalapú készítmények kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen csomagolása, amely nem újrahasználható, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, és 0-6 literig terjedő űrtartalommal bír; és
• az italtermék újrahasználható, fogyasztói, közvetlen csomagolása (a közvetlen szó azt jelenti, hogy a díszdobozra nem vonatkozik a rendelkezés);

Önkéntesen visszaváltási díjas termék:

kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősü­lő, a gyártó által önkéntesen „visszaváltható” megjelö­léssel gyártott, illetve forgalomba hozott termék vagy a termék csomagolása, amelynek e megjelöléssel törté­nő gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelentették;

Visszaváltási díjas termék:

a kötelezően visszaváltási díjas termék és az önkénte­sen visszaváltási díjas termék.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékre vonatkozó rendelkezések:

• nem újrahasználható csomagolású termék után darabonként 50 forint a visszaváltási díj (tervezet az áfá-t nem említi, de vélelmezhetően az 50 Ft az áfával növelt értéket jelenti);
• a nem újrahasználható termék után a visszaváltási díjat a gyártó a koncessziós társaság részére fizeti meg;
• az italtermék a visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható;
• a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni;
• gyártó a terméket a forgalomba hozatal időpontját megelőzően legalább 30 nappal a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen keresztül regisztrálja;
• a gyártó gondoskodik a kötelezően visszaváltási díj jelölésének jól látható helyen, tartósan megmaradó és jól olvasható feltüntetéséről:
• a gyártó a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék esetén csatlakozási, szolgáltatási és visszaváltási díjat fizet a koncessziós társaság részére.
• a gyártó csatlakozási és szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége a kötelezően visszaváltási díjas termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik;
• a gyártó csatlakozási díjfizetési kötelezettsége a kötelező visszaváltási díjas rendszer országos bevezetését követő 5. év végéig áll fenn;
• a csatlakozási díj és szolgáltatási díj egy egységre vetített mértékét a kötelezően visszaváltási díjas termékekre nézve a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg, a díjtételek jelenleg nem ismertek;
• a gyártó által fizetendő csatlakozási díj mértéke a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő kötelezően visszaváltási díjas termék mennyiség és a miniszteri rendeletben az adott termék típusra megállapított egységnyi díjtétel szorzata;
• a gyártó által fizetendő szolgáltatási díj mértéke a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő kötelezően visszaváltási díjas termék mennyiség és a miniszteri rendeletben az adott termék típusra megállapított egységnyi díjtétel szorzata;
• nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie a gyártónak azon kötelezően visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve a visszaváltási díj megfizetésre került.

Jelen összeállítás a korszakváltás jogszabályi környeze­tével foglalkozott, a technológiai, technikai változások­ról egy későbbi cikkben adunk áttekintést.

Nagy Miklós főtitkár, CSAOSZ