EUDR: kihívások és egyszerűsítési igények a downstream szereplők számára

Az Európai Bizottság október 21-én új javaslatot terjesztett elő az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR) zökkenőmentes bevezetése érdekében. A Bizottság közleménye alapján a cél, hogy a rendelet végrehajtása egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon a vállalatok, a tagállamok és a harmadik országok számára, miközben az EU továbbra is aktívan hozzájárul a globális erdőirtás elleni küzdelemhez. A nyomdaipar azonban továbbra sem látja biztosítottnak a feltételeket, hogy határidőre fel tudjon készülni a rendeletben előírtak végrehajtására. 

A javaslat kilenc kategóriában érinti a szereplőket, és főként az adminisztratív terhek csökkentésére koncentrál. A Bizottság szerint a módosítások lehetővé tennék, hogy a jelentéstétel és a felelősség a termékek első forgalomba hozóira összpontosuljon, miközben a downstream szektor – például a kiskereskedelem és a feldolgozóipar – mentesülne az ismételt adatszolgáltatás alól.

Az erdőirtásmentes termékekről szóló, 2023 májusában elfogadott uniós rendelet (EUDR) célja, hogy megakadályozza az erdőirtással vagy erdőpusztulással összefüggő termékek forgalomba hozatalát az uniós piacon. Kötelező kellő gondossági kötelezettségeket vezet be, és korlátozza számos áru és származékos termék, köztük a faalapú anyagok, például a papír, a karton és a nyomtatott termékek piacra jutását. Következésképpen a rendelet közvetlenül érinti az összes uniós nyomdát, valamint a nem uniós nyomdákat, amelyek az uniós piacra szállítanak termékeket. Az eredetileg 2024 december végétől hatályba lépett rendelet végrehajtását az nyomdaipari erőfeszítések miatt 2025. december 31-ig elhalasztották.

Ahhoz, hogy a módosítások hatályba léphessenek, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia, majd az EU Hivatalos Lapjában kell megjelenniük.

A Bizottság főbb javaslatai röviden:

• A rendelet 2025. december 30-tól vonatkozik a közepes és nagyvállalatokra.
  A nagyvállalatok számára 2026. június 30-ig tartó türelmi idő lesz érvényben (ez idő alatt nem lesz ellenőrzés vagy szankció).
• A rendelet 2026. december 30-tól lesz alkalmazandó a kis- és mikrovállalkozásokra.
• Csak az elsődleges piaci szereplők – vagyis akik először hozzák forgalomba a terméket – kötelesek kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) vagy azonosítót benyújtani.

• Bevezet egy új kategóriát, az úgynevezett downstream (lánc alján lévő) szereplők mentesülnek a kellő gondossági kötelezettség alól, vagyis nem kell nyilatkozatot benyújtaniuk.

• A közepes és nagy downstream szereplőknek továbbra is regisztrálniuk kell a TRACES rendszerben.
• Minden downstream szereplőnek fogadnia, kezelnie és továbbítania kell a DDS-t az értéklánc mentén – ezt a hatóságok ellenőrizhetik.
• Az importőröknek, mérettől függetlenül, továbbra is regisztrálniuk kell a TRACES rendszerben, és ki kell állítaniuk a DDS-t.
• A Bizottság megerősítette: 2026 során a nagy downstream cégek nem kérhetnek DDS-t olyan kis- vagy mikro-beszállítóktól, akik ekkor még mentesülnek a kötelezettség alól.

A Bizottság a javaslathoz nem javasolt külön „stop the clock” mechanizmust. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozó elhalasztás és a közepes és nagyvállalatokra vonatkozó módosítások ügyét egyszerre kell megvitatnia és jóváhagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az Európai Parlamentnek a november 14-i ülésen kellene jóváhagynia a sürgősségi eljárást, majd a maradék két plenáris ülésen (november 24–27. és december 15–18.) kellene elfogadnia a hivatalos álláspontot és egyezségre jutnia a Tanáccsal. Ez rendkívül szoros határidőt jelent.

Ha a folyamat 2025. december 30-ig (beleértve az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt) nem fejeződik be, az EUDR a jelenlegi formájában lép hatályba. A Bizottság a sajtóközleményben „vészhelyzeti tervekről” számolt be, de nem részletezte, ezek pontosan mit tartalmazhatnak.

Problémák az EUDR végrehajtásával – az iparág „stop the clock”-ot kér

Az Európai Unió erdőirtás elleni rendelete (EUDR) továbbra is komplex kihívásokat jelent a nyomdai és papíripari szereplők számára. Az egyik legnagyobb nehézség, hogy minden downstream szereplőnek továbbítani kell a DDS referencia-számokat, ami az értéklánc végére nagyszámú adatsort eredményezhet, ráadásul nem egyértelmű, milyen formátumban kell ezt tenni, és hogyan kapcsolódik a nyomtatott termékek előállításához.

A „batching” (csomagolás/összevonás) problémája továbbra is fennáll: a nyomdáknak minden referencia-számot a nyomtatott termékek előállításához kell társítaniuk. Nem ismert, hogy a papírgyártók milyen gyakran továbbítják a referencia-számokat.

A rendelet továbbra sem tisztázza a reklámanyagokra vonatkozó szabályokat, és az export vagy újraimport során is jelentős adminisztratív terheket ró a vállalatokra, mivel rengeteg referencia-számot kell egyeztetni és igazolni a downstream státuszt.

A Bizottság ugyan vészhelyzeti terveket dolgozk ki, de azok részletei egyelőre ismeretlenek.

Az Intergraf és más iparági szereplők koalíciót alakítanak, hogy „stop the clock” mechanizmust és átfogóbb egyszerűsítést szorgalmazzanak a downstream szereplők számára, így a vállalatoknak elegendő idő állna rendelkezésre a rendelet zökkenőmentes végrehajtásához.