Alternatív megoldásokat hozhat a január 1-én hatályba lépő DRS rendelet
Megjelent a Magyar Közlönyben a kötelező visszaváltási rendszerről (DRS) szóló rendelet, amely 2024. január elsejétől lép hatályba. Mutatjuk, mire kell odafigyelni.
A rendelet szerint: „A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő. A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg.”
A MOHU weboldalán közzétett információk alapján: „A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint ezek a 0,1-3 literig terjedő fém, műanyag, és üveg italcsomagolások (kivéve a tej alapú italtermékek csomagolása)” tartozik a rendeletben foglaltakba.
A forgalmazó jogai és kötelezettségei között szerepel, hogy a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltását biztosítsa a koncessziós társasággal kötött szerződés szerint. Továbbá a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék visszaváltását a gyártóval tett megállapodás alapján végzi.
A 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben automata visszaváltó fog üzemelni, amelyen a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek mennek keresztül. Az automata berendezés meghibásodása esetén manuálisan végzik a visszaváltást.
Ha a vásárlók visszaváltási díjas terméket vásárolnak, akkor a forgalmazó részére megfizetik a visszaváltási díjat, amelynek visszatérítésére abban az esetben jogosult, ha a terméket a visszaváltás helyén adja át. A kötelezően visszaváltási díjas termék visszaváltás feltétele, hogy a termék az azonosításra szolgáló, sérülésmentes és leolvasásra alkalmas jelöléssel kerüljön átadásra. Az önkéntesen visszaváltási díjas termékek esetében is, amely esetében a gyártó által kiadott tájékoztatás az irányadó.
A Magyar Közlöny DRS-ről szóló rendelete teljes egészében IDE kattintva érhető el.
A szakértő válaszol
Nagy Miklós, a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) szakmai titkára lapunknak elmondta, hogy a rendelet által várhatóan növekedni fog az üveg, műanyag és fémdobozos italcsomagolások visszagyűjtési aránya. A szakember kiemelte: „Másrészt a visszaváltási rendszerben az italcsomagolást forgalomba hozókat terhelő költségek meglehetősen magasak lesznek – többek között csatlakozási és rendszerüzemeltetési díj terheli majd őket. A kereskedelemben megjelenő automaták és egyéb átvevőkészülékek árát és üzemeltetését fogja fedezni a díjazás. Elméletileg öt évig kell ezt fizetni, de –a becslésünk szerint – már korábban nyereséges lesz a MOHU-nak ez a rendszer.”
A számítások szerint a legfeljebb három liter űrtartalmú italospalackokra vonatkozóan 2025-re 77 százalékos, míg 2029-re 90 százalékos visszagyűjtési arányt kell elérnie a tagállamoknak a betétdíjrendszerrel vagy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel. Nagy Miklós szerint ez az érték kevésbé reális, hiszen tízből kilenc palack visszagyűjtését jelenti, amihez a vásárlókat motiválni szükséges, például magas betétdíjakkal.
A rendelkezés költségeket jelent a vállalatok számára, amelyek emiatt alternatív megoldásokat kereshetnek. Ezek közé tartozik többek között az italoskapszulák nagyobb térhódítása.
Némethi Botond, Print&Packtech szaklap
- Hirdetés -
